1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. ksz tiltó m-ok, m-részek kapcsolására

II. hsz tiltó m-okban

[ is+ne ]

1. hőt és fényt bocsát ki (, és közben pusztul, fogy, ill. vegyileg átalakul). ég a tűz, a szén, a ház.

2. e folyamat megy végbe benne v. rajta, és közben melegít, ill. világít. ég a kályha, a lámpa. | e folyamattal a benne levő dohány füstté és hamuvá válik. ég a szivar.

3. ritk nagy hőségben perzselődik, fonnyad. ég a mező.

4. ▸ valaminek a fényében valamilyen fényben ég a lenyugvó nap fényében ég az erdő.

5. fölhevülve pirul. ég a füle. | <szem> erősen csillog.

6. maró v. csípő fájdalom jelentkezik benne. ég a nyelve a paprikától.

7. valamilyen érzéstől hevül. ég a vágytól. | irod hevület fűti valakiért, valamiért, vágyik rá. szívem érted ég.

8. biz kudarcot vallva csúfosan szerepel. ég az edző, a csapat.

9. ▸ égnek a telefonvonalak

[?fgr ]

1. a föld felett, a magasban boltozatnak látszó térség. ▸ beborul fölötte az ég ▸ a szabad ég alatt ▸ égbe nyúló égig érő ▸ égig az egekig magasztal ▸ mintha az égből pottyant cseppent volna le

2. mennyország. | <kif-ekben:> isten. szent ég v. egek! | biz: ▸ a jó ég tudja ▸ ég veled ▸ az égre az egekre kérlek ▸ azt adja az ég!

3. ▸ ég és föld ▸ ég és föld között lebeg, mint mohamed koporsója | <kif-ekben.> ▸ ég és föld ▸ se égen, se földön ▸ égnek áll mered a haja ▸ nézheti a csillagos eget ▸ az eget is nagybőgőnek nézi

[ fgr ]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

1. <előző tiltáshoz kapcsolódva:> szintén ne. ne egyél forrót, de hideget se; ne bánkódj, rá se gondolj! | ▸ se ne ne írj neki, se ne hívd. | <páros, es. többszörös haszn-ban.> ne járj se ide, se oda! | <elhallgatott előzményre utalva.> rólam se feledkezz meg!

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon, fokozó értelmű tiltó m-ban:> és ne, (sőt) ne is. hagyd őt, rá se nézz.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tiltás kif-ére.> akkor se mondd, ha kérdezik!

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> ne. nem tudom, menjek-e vagy se.

5. ▸ se is meg se öleld, meg se is csókold.

1. <nyomatékos tiltás kif-ére.> egy szavát se hidd el!; ▸ egy szót se ▸ azért se ▸ akár se akár el se indulj! | ▸ se is meg se is szólaljon! | ▸ egyet se egyet se búsulj azon!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> senki se szóljon! | <harmadik tagadó szóként.> ne végy semmit se! | ritk <a mi névm után, nyomatékos tiltás kif-ében.> mit se bánkódj!

1. föld csill is (nagybetűvel) az az égitest, amelyen élünk.

2. égitestünk szilárd kérge, felszíne. reng a föld; ▸ alig látszik ki a földből ▸ valamit a földdel tesz egyenlővé ▸ a földbe tesz valakit ▸ majd a föld alá süllyed szégyenében ▸ a föld alól is ▸ mintha a föld nyelte volna el | a lábunk alatt levő szilárd felület, talaj, padlózat, kövezet. a földön fekszik; földet ér; ▸ földön jár | ▸ a sárga földig

3. szárazföld.

4. megművelt v. művelhető talaj. szikes föld. | ennek anyaga. földet tesz valamibe.

5. (kisebb) földtulajdon. a család v. a falu földjei.

6. ország, tartomány, vidék. magyar földön.

7. távk biz földvezeték, földelés. ▸ földbe gyökerezik a lába

[?←föl¹ ]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.